Tegnap (2025. 01. 25.) gyűltünk össze a csillagvizsgálóban, számot vetni az évről. Utolsó pillanatokban 7-en szóltak, hogy valami miatt mégsem tudnak jönni, ennek ellenére 12-en gyűltünk össze. Plusz akik nem értek rá alapból. Könnyedén legalább 20 embert érdekelt, szerintem ez nagy szám!
Rendezvények: Hullócsillagok éjszakája (800fő) Járdacsillagászat Kutatók éjszakáján (200fő) Messier-maraton, 7 fő (borult volt)
Kedd esték (!) Július óta minden derült kedd este összegyűlünk észlelni. Átlag 6-8 fő, de volt, hogy el se fértünk a felszerelésekkel, kb 16 fő.
Kiállítás az Agórában (2024)
2. 2025 Tervek, ötletek, programok Ezekre az eseményekre lehet fixen számítani.
Szatmáry Károly Emlékkonferencia (2025 szeptember) Egyetemi szervezésben.
Hullócsillagok éjszakája (2025 augusztus)
Holdfogyatkozás (2025. szeptember 7.)
Messier maraton (2025. március vége, később döntünk időpontról)
3. Helyi csoport pályázat pénz
Minden évben lehet pályázni az MCSE jóvoltából maximum 250ezer Ft-ig, amit bármire felhasználhatunk, ami a csoport céljaival egyezik (=népszerűsíti egyesületet, csillagászatot), valamint számlát lehet kérni érte.
Prioritás a felsorolásnak megfelelően, tehát a megnyert pénztől függően fogjuk megvalósítani őket. a. Ködkamra Pintér Máté bevállalt egy ködkamrát megépíteni. Kb 10x10cm méretű átlátszó falú dobozka, ami gázzal van feltöltve. Sugárzó forrással kombinálva remek szemléltető eszköz a radioaktivitás/sugárzás demonstrálására. b. Videós meteor detektor Egy sima, kisebb látómezős kamera, aminek ha a látómezejébe esik egy meteor, még a rajtagságát is automatikusan meghatározza egy szoftver. Ehhez egy rasberryPi, illetve kamera, lencse kelleni fog, valamit sok technikai tudás. Szintén Pintér Máté projektje.
4. Kedd estékről
Szerencsére alapvetőnek gondolta mindenki a folytatást. De miként tovább? A koncepció marad: minden derült este észleljünk. Két dolog változik:
megpróbáljuk tematizálni adott kedd estéket. Ami épp eszünkbe jut, pl: Minden szűrővel megnézni adott objektumokat, csak galaxisos este, 10 magnitudó feletti este stb. Bárki dobhat be témát.
A borult estékre is készülünk, gyakorlatilag szakkörrel. Ilyenkor az lesz, hogy egy jelentkező bevállal egy rövid előadást, és arról fogunk beszélni. Pl valaki megmutatja, hogyan dolgoz ki képeket. Hogyan fotózzunk 50essel. Égi mechanika alapjai. Akár egyetemi előadás csillagászoktól.
5. Cset jellegű kommunikációs platform
Discord! Készül a helyi csoport Discord szervere. Megállapodtunk hogy ez a platform tetszik a legtöbbünknek, így ezen a szerveren lehet majd fenttartani a közösségi érzetet az online térben. Segítség nyújtás, barkácsolás, észlelési ajánlók, szervezések, stb. Természetesen nem a levlista kárára! Ahogy eddig, továbbra is a levlista marad a hivatalos infóközlés fő platformja. Itt a levlistán mennek továbbra is az események meghirdetései, toborzás, bármi. Ha kész, körbe küldöm.
6. Helyi csoport találkozó Dabason, február 15-én rendezi az MCSE az idei helyi csoport találkozót. Itt minden helyi csoport megpróbálja képviselni magát, egyesületi támogatásokról, hozzáállásokról, tervekről, célokról van szó. Jó, ha minden helyi csoport képviseli magát 1-2 fővel. Eddig Barnával ketten megyünk, ha valaki csatlakozna, várjuk szeretettel! Legutolsó helyi csoport gyűlés óta megfogalmazódott bennem is egy-két ötlet, amit gondoltam ott megosztani. Az egyik, hogy nincs meg a helyi csoport és az anya egyesület között a kapcsolat. Nem ismerem én se annyira a vezetőséget (egy elnökségi tagról nem beszélve, őt is csak mert szegedi). Ezen javítani az ötlet, hogy pl mi Szegeden szívesen látnánk akár a titkárságot, akár bármelyik vezetőségi tagot, kapcsolatot építeni, beszélgetni. De akár ellátogathatnak minden csoporthoz. A másik gondolat, hogy amennyiben ez megvan, mi is képbe kerülünk mit tud nyújtani a helyi csoport pályázaton kívül számunkra az egyesület, úgy le is csapnánk rá. Pl egy egyesület által támogatott látogatás Magyarország legnagyobb csillagvizsgálóiba? Piszkéstetőtől kezdve ami belefér. Vagy bármi más programot el tudok képzelni.
És ennyi, itt értünk végére az estének. Így is több mint másfél óráig tartott. Konstruktív, jó hangulatú este volt, szerintem egy ilyet jövőre is megpróbálhatunk majd. Majd látjuk.
A Szegedi Csillagvizsgáló főműszere egy 50cm átmérőjú Ritchey-Chrétien teleszkóp, egy amerikai gyártmányú villás mechanikán. Bajáról (a Bajai Obszervatóriumtól) kaptuk, miután egy nagyobb szélvihar után 2022-ben tető nélkül maradt a kupola, és a régi 40cm-es távcsövet leszereltük. Nekünk újdonság volt a nagyobb távcső, ugyanakkor az azt vezérlő Coordinator 2000 igencsak réginek számított. És még csak nem is ehhez a távcsőhöz járt gyárilag, utólag kapta meg egy évekkel ezelőtti technikai probléma után.
A szegedi 50-es itteni életében végig bemutatós, ismeretterjesztős célokat szolgált. A technika minden kritikája ellenére remekül szolgálta az észleléseket, rengeteget használtuk. Mivel kutatás nem zajlik a csillagvizsgálóból, ezért gyakorlatilag a szegedi amatőrökre (és profikra) maradt, hogy kihasználják a képességeit. Eddig is rendelkezésre állt az érdeklődők számára vizuális észlelésekre, azonban bármilyen egyszerűen és jól használható volt a kézivezérlőjével, fotózásra nem alkalmas a rendszer.
Célok
Két dolog lebegett a szemünk előtt. Egyik, hogy a rendszeres bemutatókon lehessen saját szem vs fotós élményt összehasonlítani (elég egyedi programpont a magyarországi csillagvizsgálók körében), valamint, ami nekem a vágyam, hogy a Szegedi Csillagászok szabadon használhassák fotózásra. Milyen kényelmes lenne, pöccre induló 50centis asztrográf, elég egy pendrive-ot vinni, a képeknek! Nem a legjobb ég alatt de mégiscsak egy ötven centiméter átmérőjű műszer. Ezen indíttatásból az Magyar Csillagászati Egyesület pályázatán kértünk és kaptunk pénzt egy AsiAirPlusra. Ezen cikkben szeretném összegezni, hogy hogyan sikerült új szintre emelni a szegedi 50est.
Az ötlet maga, hogy AsiAirt vegyünk, eléggé váratott magára. Maga az AsiAir egy Raspberry pi-ra épülő megoldás, gyakorlatilag egy számítógép, amit rádug az ember a mechanikára, kamerákra, és az irányít mindent. Nem volt triviális ötlet, hiszen a távcső mechanikáját egy közel 25 éves kézivezérlő irányítja, így fel sem merült bennem hogy működhetne ilyen régi mechanikával. A Coordinator 2000 kupolában fekvő manual-ját böngészve egyik este azonban újra megtaláltam benne a kulcs részletet: a kézivezérlő egy úgynevezett LX200-as protokolt használva adja ki a parancsokat a mechanikának. Ez a protokoll, illetve ennek változatai a mai napig egyes gyártók által preferáltan használtak. Még aznap este utánajártam, írtam a gyártónak is, hogy biztos legyen, de igen, ez az AsiAir megoldás (aminek lényege, hogy plug and play, azaz bedugom és működik) elméletben képes irányítani a távcsövet, illetve a kamerát. Jackpot! Nem kell tehát milliókat költeni csak arra, hogy a távcső vezérlését felújítsuk.
Az Asiair azonban csak limitált típusú kamerákat támogat. A csillagvizsgálóban azonban épp van elfelvőben egy ASI 294 MC Pro hűtött, színes CCD kamera, valamint egy ASI 120 MC-S színes kamera elfekvőben. Első egy MKKP kampány pénz támogatásként került hozzánk, utóbbi egy szintén SZHCS pályázat volt az allsky kameránkhoz, ami aztán technikai okok miatt kimaradt belőle. Van tehát fő kameránk, és van vezető kameránk is már alapból! Minden adott.
A helyi csoportok pályázatán aztán pályáztunk és nyertünk, meghozta a futár az AsiAirt április 2-án. És akkor indult a teszt.
Tesztelés
Első estén a cél a távcső megmozdítása volt. Csak úgy egyáltalán, induljon el nyugodtan a horizont alá de legalább elindul. Ezáltal tudni fogjuk biztosra, hogy az eszköz működni fog, és csak konfigurálni kell. Az eszközt egy telefonos applikáció feltelepítése után mobilról lehet irányítani. Kellett még egy soros port – USB kábel, ezzel csatlakoztunk rá a mechanikára. Áram bedug, kamera felszerelve, összekötve a csodaszer Asiair-el, bekapcsol. Az első alkalmas konfiguráció során már csak azzal elment vagy 1 óra, hogy a megfelelő mechanika protokollt kiválasszam. Hiszen LX200, de LX 200 Classic? vagy Basic? Mi a különbség egyáltalán? Milyen baud érték legyen? Nos, minden kérdésre nem is tudom a választ még most se, de LX200 Basic 9600-as baud értékkel végül működik, ez a szám végülis még a Coordinator 2000 manualjából van. Fényes nappal lévén a kamerát rádugni nem volt értelme. Viszont mozgatni így is kéne tudni. Nos, internet sem segített abban a rejtélyben, miért nem kapok irányító panelt az alkalmazásban, miután sikeresen kapcsolódtam a mechanikára. Azért, mert az LX200 protokol implikálja, hogy léteznie kell egy kézivezérlőnek (esetünkben a Coordinator 2000), és azzal kell irányítani a mechanikát továbbra is, ha manuálisan akarom mozgatni. No de ha GoTo-t szeretnék? Tesztből megnyitottam az AsiAir alkalmazásában a planetáriumot, egy szimpatikus objektumre ráböktem, majd…. elindult. Győzelem! Persze, a föld alá akart nézni, de kétségtelen, működni fog.
Vagy mégsem? Újabb teszt, 0ról elindítani vajon menni fog-e. Nos…. az előző ígéretes sikerek után most konkrétan be sem kapcsolt az AsiAir, mintha nem lett volna benne áram. Másik táppal sem működött. Nos, ez baj. Mintha kontaktos lenne, így viszont az első nap az derült ki, hogy igazából használható lenne, csak ez a konkrét példány rossz. Másnap egyéb dolgok miatt Pesten jártam, beugrottam a Budapest Távcső Centrumba (ahol vettük), hogy nézzenek rá. Pár órára rá hívtak is: a táp kábel nem jó. Egy kis boltban lett véve külön, és ingadozik, 12V 5A helyett 18-20V-on ugrál. Jó hogy nem tett kárt az AsiAirben. A másik táp amivel próbáltuk pedig épp a minimum áramerősséget adta le, mint amennyit az AsiAir felvett volna, így itt ez lehetett a gond. Vettünk egy új tápkábelt, azzal minden jó.
Következett a 2. próbálkozós este. Már gond nélkül elindul a rendszer, kamera rádugva, kézivezérlővel csillagra álltam, fókuszáltam. Oké, tanítsuk meg az asiair-nek hol van: platesolve gomb megnyom. Ezzel a látómezőben lévő csillagokból megpróbálja kitalálni, hogy hova néz. Elég jól működik. Miután betájolta magát gombnyomásra, a planetáriumi programban kiválasztottam az Eszkimó ködöt, mint első objektumot. Megnyomom a gombot, hogy elinduljon oda és dobpergés….teljesen más irányba indult el. Újabb fejvakarás, és felesleges próbálkozások.
A megoldás a régi kézivezérlő billentyűzetében rejlik. Ugyanis némely gombokat akkor is bevesz, ha csak egy teljesen másikat nyomunk meg. Az öregségéből ezt az amúgy frusztráló, de sporadikus hibáját már megszoktuk. Ám most, úgy 1 órányi felesleges internetes keresgélés, videók, trial and error után egyszerűen ránéztem a kézivezérlőre, és rájöttem, hogy a dekli tengelyen most az irányítás meg van fordítva. Visszafordítottam és megy. Minden jó! Apró bökkenő a kezelésben, amikor sikeres platesolve után GoTo-val állnék át másik objektumra, hogy bár utasításra elindul és odaáll a kért objektumra, eldobja a kapcsolatot a mechanikával. Ha látómezőn belül igazgatom csak, hogy középre rakjam az objektumot, akkor nincs ilyen gond. Ez később még idegsítő lehet, de jelenleg egy plusz gombnyomás újra csatlakozni.
Jöhet az első teszt kép, ami az Eszkimó-ködről készült.
20x30sec, ahogy kidobta a gép, live stack üzemmódban. Livestack módban ami kép elkészül, már gyúrja is össze a többivel, mindig azt az egy újat rápáakolva a már összestack-elt halomra. Így a második este végére már jól látszik, hogy jól fog működni, de a java még hátra van.
A harmadik estén vezetéssel szerettem volna próbálkozni. Már a kalibráció se volt triviális, és a mechanika ledobálása miatt voltak kétségeim. De másfél óra küszködés után sikerült a kalibráció. Kaptam grafikont, melyen írta, mennyi hibával megy a követés, mikor igazít. Ugyan csak dekli tengelyen, de igazít. Legalábbis azt írja. Ez már siker, egy apró lépéssel de előrébb vagyunk. És nem dobja el a mechanikát, mikor vezet. Jó jel. Persze az, hogy igazít a vezetés a képen, nem jelentette hogy minden konfiguráció jó. 2 perces képeken egy pipát rajzol a pont szerű csillagokból. Ezt tekintettem annak, hogy igenis igazít a vezetés valamit, csak a konfiguráció igényel némi több törődést. Alább egy újabb teszt kép, ez már kb fél órányi expozíciós idő, M51 Örvény-galaxis.
Következő, negyedik estén már sikerült 2 perces expozícióval fotózni. Micsoda remek hírek! Persze nem minden jó. Ugyanis néhány képet sikerült hosszab ideig vezetni, a hosszú expóval már felfújódnak a csillagok. Esetleg az égi háttér jön fel, ez majd halvány objektumoknál lesz zavaró. Majd a technika ördöge is felbukkant. Említettem, hogy ledobál GoTo után a mechanika. Nos, egy újabb, másik objektumra átállás után ismét ez történt, de most akárhogy próbáltam, nem tudott újra csatlakozni az AsiAir a mechanikára. A mechanikát újra kellett indítani. Noha ez csak pár másodperc, fizikai jelenlétet követel meg.
De azért itt egy Szivar galaxis az estéről, kb 15 percnyi expóval.
És ezzel el is érkeztünk a sikerélményeink tetőfokához. Elképesztő már az is a Szegedi Csillagvizsgáló életében, hogy picit körülményekkel de telefonról tudjuk irányítani az 50-est. Pláne, hogy egy kamerával igen egyszerűen tudunk fotózni vele.
Távvezérlés
Amelett hogy fotózni tudunk, szeretnénk távolról, de legalábbis a fűtött / hűtött észlelő szobából, a kupola alatt irányítani, minimális jelenléttel. Ez nagy kényelmi előrelépést jelentene. Az AsiAirt egy telefonról irányítottuk. Az eszköz saját wifit szór, és erre csatlakozva aztán tudunk a telefonon lévő applikáción át beszélgetni az AsiAir-el. Időközben május lett, beszereztünk a csillagvizsgálóba egy tabletet, mint állandó eszközt, mind a vendégek belépőinek kezelésére, mind a távcső irányítására a későbbiekben. Nos, a tablet, csak úgy mint a telefon, remekül szuperált direktbe az AsiAir saját hálózatán keresztül, a kupolából. Az AsiAir azonban rá is csatlakozhat más hálózatokra, például otthoni saját wifire, vagy esetünkben ugyan arra a csillagvizsgálós wifire, amin az allsky kameránk is tölti fel a képeit. Az AsiAir aztán felbridgeli magát, hogy a tabletről aztán mi csak a helyi, otthoni, esetünkben csillagvizsgálós wifire csatlakozunk rá, és így is látni fogjuk az alkalmazásból a távcsövet. Hibátlan. Itt szerencsére már nincsenek kompromisszumok, tökéletes. Milyen kényelmes egy fotelben ülve kezelni mindent, mint fent vacogni a kupolában!
Nálam volt a laptop, arra is van natívan alkalmazás. Így a laptopon át is sikerült gond nélkül kapcsolódni, kezelni. A laptop aztán az előadóban össze lett dugva a projektorral, és….
M57M27
Hanyatt hőköl az ember, mikor méteres méretben látja a képeket. Nos, kijelenthető, teljes a siker.
Egy falra szerelt IP kamerán át bárhonnan rá is nézhetünk (a kamera a tablettel együtt érkezett):
Ezzel pedig egy karnyújtásnyira kerültünk a távolról irányításban. Ha már wifiről lehet irányítani, akkor távolról elég lenne egy VPN-en keresztül belépni a csillagvizsgálós hálózatra ahhoz, hogy otthonról, vagy bármilyen távolságból tudjuk irányítani. Egy okos konnektor is beszerzésre került, ezzel az áramot tudjuk kapcsolni bárhonnan. Így az egyetlen fejleszteni való az a tető nyitás wifin keresztül. Erre pedig kaptunk egy ígéretet, hogy ‘majdegyszer’ ez is meglesz csinálva, remélhetőleg a következő hónapokban.
Éles teszt: bemutató
A szegedi csillagászok általi felhasználás mellet a bemutatózás is cél volt. Ezt május 17-én sikerült élesben demoznom az akkori közönségnek. Az ötlet az volt, hogy megnézik a távcsőben az adott objektumot, majd egy kijelzőn is látják, hogy pár perc expozícióval hogyan nézne ez ki egy asztrofotón. A vendégeket sikerült lenyűgözni. Viszonylag kisebb csoport gyűlt össze azon a pénteken, és a szeles, záporos idő ellenére pont a péntek este első felén derültünk is lett. Lelkesen szereltem fel 1 órányi vizuális megfigyelés után a kamerát a kitartó látogatóknak. Megnézték az M13 gömbhalmazt a távcsőben, majd pedig exponáltunk néhányat az M3 gömbhalmazra. A livestack módban minden képet egyből rárak az addigi gyűjteményre, így élőben lehet követni, ahogy egyre több részlet jön elő minden képpel. És ez megtette a hatását, már akkor kaptuk az 5 csillagot Google értékelésben, mikor még haza se indultak a látogatók.
Innentől kezdve pedig a péntek esti nyitvatartások szerves része lehet, országosan is egyedi programponttal bővítettük a Szegedi Csillagvizsgálót. Nincs más hátra, mint várni a derültet, és fotózni ezerrel.
Az idei május 10. és 11. közti éjszaka sokaknak maradandó élményt adott. A sarki fények nem egy tipikus magyarországi látvány, minden kb 11 évből 1 év az, amikor esélyünk lehet rá. Az említett éjszaka viszont nem csak a horizont alján, kamerákról lehetett kimutatni, hanem aki nem tudja mit kell keresni, ő se tudta nem észrevenni.
Pár napja a Napunkon található 3664es napfoltcsoport produkált M, végül X (legnagyobb) kategóriába eső kitöréseket, flereket. Egy ilyen történt ‘szerencsés’ irányba, rengeteg protonnal célozva majd el is találva Földünket. Ezt a kitörést a műholdak azonnal észlelték, és meg is lehetett jósolni az érkezésüket. A sarki fény előrejelzésben használt KP index (ami egy 1től 10ig terjedő skála, nagyobb számmal jelölve a nagyobb valószínűséget és intenzitást) már napokkal korábban jelezte a KP 9-es erősséget, valamint a G4 és G5-ös geomágneses vihart prognosztizáltak. Nos, ezeknek a valóság zömmel meg is felelt.
3 hullámban érkezett a műsor. Az elsőben, kb 22:00tól kezdve, már így is határozottan színes, pirosas, de rózsaszínes árnyalatban mutatta magát, függöny szerűen lebegve az északi égbolton. Felmászott közel zenitig, és kelettől nyugatig végig látni lehetett., másodpercek erejéig. Néhol oszlopszerű struktúrát is látni lehetett, amikben kék keveredett a pirosba, de kevés alkalommal akár fehéret is láthattunk, mikor mindegyik szín keveredetett. A színek eredetéről itt lehet egy jó összefoglalót olvasni.
Majd ahogy alábbhagyott, pár órával később ismétlés. Már az első hullám után, aki látta, ámuldozott, és az a tipikus érzés fogta el, hogy ezt nem lehet felülmúlni. De, méghozzá csak másfél-két órát kellett hozzá várni, mikor a fent leírt látvány intenzívebben folytatódott, magasabbra, szélesebbre kiteljesedve, több részletet mutató struktúrával, fényesebb, könnyebben azonosítható színekkel, melyek közt a horizonthoz közel már a klasszikus, híresebb, közismertebb zöldet is könnyen meg lehetett találni. Ilyen 20 éve nem volt Magyarországon. Majd a hajnal közeledtével még egy, magentában / lilában játszódó még egy harmadik hullám is tiszteletét tette a kitartóaknak.
Az egész, teljes éjszaka visszanézhető. A Szegedi Csillagvizsgálóban elhelyezett kameránk ugyanis természetesen felvette az egészet (itt érhető el a kamera élő képe) Alább látható a videó, mely végén egy keogram is látható, valamint egyetlen képben is megnézhetjük az éjjelt.
Alább próbálom meg összeszedni a szegedi amatőrcsillagászok észleléseit, ha tudok, hozzátartozó beszámolóval. E sorok írója, én kezdem a felsorolást:
A hétvégét Kaposvár környékén töltöm, a Zselici Csillagparkbol, az ország egyik legjobb ege alól néztük végig. A távcsöves észlelés helyett, a jövő menő felhők miatt nem észleltünk, hanem beültünk a planetáriumba. Miközben a bemutatós kolléga épp magyarázott, Schmall Rafi (másik előadó) jött be szólni hogy műsorváltozás. Közben én már amíg bent ültünk is próbáltam küzdeni a térerő hiányával és frissítgetni az allsky kameránkat, hogy Szegeden mi látszódik.
Mikor kiértünk, kb 22:15kor, nem kellett keresni. Kelettől nyugatig, majdnem zenitig vöröslött az ég. Mozgott, lebegett, hullámzott mint egy függöny, lehetett látni ahogy keletről nyugat felé halad egész, oszlopos sávok futnak fel le. A fekete, fényszennytől nem megvilágított felhők jó kontrasztot adtak, néhány gomoly azért volt.
Később, mikor a vörös derenges kezdett kicsit halványulni, a fejünk fölött lettünk figyelmesek arra, hogy az ég nem sötét, legalábbis nem annyira mint kéne neki. Ha már a horizonton a sarki fény kicsit csillapodik, a fejünk felett nem lehet más mint a Stable Auroral Red ív (SAR). Sőt, túl is ért a zeniten. Elképesztő.
Kb egy óra múlva jött a második kör, amit már a szállás tetőteréből néztünk. Itt már zöld volt az alja, határozottan látszódtak a színek, oszlopos struktúrák, fátlyas lebegés. A város közepéről. Magenta és pirosas színben tetszett a teteje.
Kelemen Tamás
Zselici csillagpark és a sarki fényekZselici csillagpark és a sarki fények
Tegnap Makó mellől figyeltem, illetve fotóztam a sarki fényt egy kilátó lábától, ahogy azt már terveztem, mert ott elég jó az ég fényszennyezés szempontjából.
Kb 23 órától 01:00-ig lehettem kint és amit ott láttam azt nem fogom sosem elfelejteni az biztos.
Folyamatosan jöttek a magas oszlopok, ahogyan te is írtad, lehetett látni ahogy halad el nyugat felé. Látszódott a zöld része is, de láttam rózsaszín, piros és lila színében is.
Koczkás-Szántó Katalin
Kép: Koczkás-Szántó KatalinKép: Koczkás-Szántó KatalinKép: Koczkás-Szántó KatalinKép: Koczkás-Szántó Katalin
Imádom az allsky kamerát! Épp arról beszélgettünk, hogy hátha hajnalban még Magyarországról is látható lesz, utána ránéztem a kamerára (bocs, ha én foglaltam a sávszélességet!), ott piros volt az ég alja. Kiszaladtam a kertbe, de felkapcsolt a reflektorom. Szóval vissza a házba, ahol végül az északi ablakomból néztem az első menetet. Azt hittük, hogy vége (ahogy az előző is gyors volt, le is maradtam róla), de azért filmnézés közben tízpercenként ránéztem a kamerára, hogy a szabad szemmel halvány derengés újra erősödik-e, így szerencsém volt, a második menetet is láttam. A második menet fényképeken színes, de én szemmel csak szürkés sávokat láttam. Cserébe felhőtlen volt az ég. Subasa nem tökéletes, de sötétebb, mint az SZCSV szerintem.
Nagy élmény volt, eddig csak Grönland fölött a repülő ablakából láttam (az a fényes zöld zászlós volt) – és stílusosan a 2017-es napfogyatkozásról tartottunk éppen hazafelé.
Molnár Gergely
Én is csak ablakból, szintén telefonnal lőttem néhány képet, és az időzítésben én is az allskyra támaszkodtam. Mire nyílt terepre értem volna kocsival, úgyis elhalványodott volna.
Szeged, északi széle.
Nagyon örülök, hogy végre én is láttam a saját szememmel, nem csak a korábbi Amatőrcsillagászok kézikönyvéből a szegedi fotón:)
Eperjesi Dávid
Kép: Eperjesi DávidKép: Eperjesi Dávid
Kicsit exponáltabbak a színek, világosabb volt, de elképesztően intenzív és szép Mi éjféltől hajnali 1ig figyeltük Tápén túl kisutakon
Molnár Réka
Kép: Molnár Réka
Hódmezővásárhelyen, negyed1-fél1 körül ilyennek láttuk a hátsó kertből. Szépen kivehetőek voltak a csíkok és a mozgás is, csodaszép volt.
Tucatnyi meteorraj van az év folyamán, és nem csak azok a híres perszeidák érdemelnek figyelmet. Május elejére várható a Vízöntőből érkező, ugyancsak látványosabbak között számon tartott Éta Aquarida meteorraj.
Egy híresebb, az 1P / Halley üstökösből származó meteorok már a napokban is hullanak, ugyan még kisebb számban. A csúcs május 5-6- ra várható, ekkor lehet a legnagyobb valószínűséggel többet látni, akár 40-50et egy óra alatt.
A Szegedi Csillagvizsgáló is árgus szemekkel (illetve kamerával) várja a csúcsot, és az előrejelzett lehetséges kitörést. A kamera éjjel-nappal figyel a teljes égboltot. Reggelre összeáll a timelapse (napi bontásban), melyen egy rövid, reggeli kávé mellé ideális videó formájában megtekinthetjük az előző estét. Túl gyors lenne még így is? Mivel a timelapse egy videó, a videó pedig gyorsan egymás után tett képekből áll, ezért az egész este külön képekben is megmarad. Ezeket a kamera szoftvere a 24 órás videó mellett, egybe gyúrja, úgymond ‘stack-eli’. Egymásrapakolja az összes képet, majd összeadja a pixeleket, így a legvégső, 1db képen a csillagok elmozdulása (a Föld forgása) fog látszani. Míg a képeken egyesével a csillagok pontszerűek lennének, és az egymás utáni képeken alig látszanana egy csillag arrébb, mint az előzőn, ha az összeset egybe fűzzük, kirajzolják az útjukat, amiket a pólus körül jártak be az éjszaka folyamán. Ezek az úgynevezett ‘csíkhúzós’, vagy a magyarban is elterjedtebb, angolszász kifejezéssel startrails képek. Példát természetesen csatolok a cikkben:
A fentebb látható, startrails képen, elég sok csillag látható, ahogy megteszi az éjjeli útját. Az a piszokfényes vastag sáv pedig a Hold. Ezeken elég könnyű már a dolgunk, ha meteorra vadászunk. Hiszen bármi, ami nem a csillagok pólus körüli útját rajzolja, az valószínűleg meteor lesz. A képen a pólustól jobbra, kelet felé látható apró fényesebb, egyenes csík bizony egy ilyen meteor volt.
A recept adott, könnyű dolgunk lesz így, csak ülni kell és várni. De tavaszodik, így már az időjárás is melegszik. Érdemes egy hálózsákkal, pléddel, megfelelő mennyiségű teával és észlelőkeksszel kifeküdni egy várostól távolabb eső részre, és magunk is megpróbálkozni. Az éjszaka második fele kínálkozik országunkból alkalmasnak a megfigyelésre. A kamera jó dolog, de az élményt nem pótolja, mikor saját szemmel látja az ember. Vizsgáljuk a Vízöntő csillagképtől 45-90 foknyira az égboltot. Bár meteor bárhol eshet, és nem csak Aquarida (más rajból, illetve sporadikus is), ebben a sávban számíthatunk a leglátványosabb, leghosszabb meteorokra.
Nem ma indult a projekt: 2022-ben nyerte el a Magyar Csillagászati Egyesület Szegedi Csoporta, a szegedi csillagászok a rávalót, és beszerezte a hozzávalókat egy éjjel-nappal üzemelő allsky kamerához. A terv, hogy ezzel (is) meteorokat fogjunk, amelyeik a Dél-Alföld felett hullottak. Ez készült el, és került helyére a napokban.
Az eredeti pályázaton egy Rasberry Pi, egy ASI 120MC kamera szerepelt, egy két aprósággal. Ezek biztosították volna a hozzávalókat. A kamerát viszont le kellett cserélni, egyéb, előre nem várt technikai ok miatt egy Sony IMX477 12.3 MP kamera került a helyére. Tagtársunk, Vékony Miklós aztán vállalta az összeszerelést. Teljesen egészében egyedül rakta össze, hűt, fűt, párát, hőmérsékletet, mindent mér és tud. Nagy örömmel konstatáltuk elkészültét, és 2024 április 6-án kimentünk felszerelni és beüzemelni. Néhány képben megörökítettük a felszerelést, lásd lent. Az összeszerelés kalandjait azóta is próbálja írásba adni Miki, ha elkészül, közöljük.
Miket tud? Mindent. Sorrendben haladva megpróbálom felsorolni a funkciókat.
Az élőkép természetes, bármikor vethetünk egy pillantást az ég mostani állapotára. A csillagvizsgáló kupolájának ÉK sarkába került fel, a kupola magassága fölé kicsivel, így kevésbé lógnak bele a környező fák. Gombnyomásra ráilleszthető a képre / égre az épp aktuális csillagtérkép.
Égkép az épp aktuális csillagképekkel.
Természetesen visszanézhetőek az előző napok: minden reggel az elkészült égképeket öszefűzi, majd feltölti a linkelt oldalra a kamera timelapse videó formájában. Pár hétig meg is őrzi ezeket, de nem örökké, automatikusan törli egy idő után. Tökéletes program a reggeli kávé mellé!
Az előző egy óra is viszanézhető videó formájában, alkalmas hogy a felhők mozgását is lássuk.
Gondolva az épp aktuális, maximum közeli napaktivitásra is, keogram is elérhető minden napról. A keogram a sarki fények intezitásának kimutatására való, tehát hogy lássuk előző este mennyi aktivitás volt. Az égképből vág kis csíkokat kvázi, így időrendben egymás mellett láthatjuk a történéseket előző estéről. Noha mifelénk ritka jelenslég a sarki fény, korántsem példátlan.
Keogram 2024-04-12
Reggel, a timelapse-ek mellet Startrails, azaz „csillaghúzós” képeket is készít az előző estéről. Ha a videóban nem is szúrjuk ki a meteort, itt már egyszerű lesz!
Csíkhúzós, azaz startrails kép
Meg még pár apróság, kiemelt fényképek például. De rengeteg információt is le lehet olvasni a képről: Külső hőmérséklet, harmat pont, páratartalom, ISS aktuális pozíciója, aurora előrejelzés.
És mindezt egy ingyenes szoftver biztosítja nekünk.
Brutál jó, nekem már rég könyvjelzőkben van. Köszönjük ez úton is Vékony Miklósnak a beleölt munkát, nagyon prímára sikerült!
A hétvégén a szeged környéki amatőrcsillagászok egy kis csoportja megpróbálkozott a Messier-maratonnal.
Az észlelő est eleje egybeesett a Szegedi Csillagvizsgáló rendszeres, péntek esti nyitvatartásával. Így, az este első felében, kb 21:30ig látogatók is voltak körülöttünk. Maratonozni végül 6-an próbálkoztunk. Mindenki felállította a csillagvizsgáló teraszára a távcsöveket, és mindenki lelkesen segítettek a bemutatózásban is. Jó reklám volt ez nekünk.
Miután a nyitvatartás hivatalos ideje véget ért, egy-két érdeklődő még maradt, nekiláttunk a Messier objektumok észlelésének. Jómagam az 50centis főműszerrel észleltem, és igyekeztem GoTo nélkül, kézzel keresni objektumokat. Már a legelsővel gondok voltak…
Ugyan jó néhány, kb 10 objektumról lemaradtaunk a nyitvatartást miatt, még mindig maradt bőven mit észlelni. Az első keresett objektum így a Rák-köd lett, ami már közelebb a horizonthoz, kb 25 fok magasan látszódott, már közel a városhoz. Nem is sikerült beazonosítani többünknek sem. Így aztán nekiláttunk tovább menni a listán.
M42 Orion-köd, M43, M45 Fiastyúk, M78, néhány galaxis, és így tovább…Jött egy kis szünet, amikor várhattunk még a további objektumok észlelésével, és 22:30 körül már az új szerzeményünk, az MCSE által szponzorált AsiAir Plus-t próbálgattuk az 50 centissel. Jól működött, sikerült csatlakozni és irányítani, bár még akadnak vele technikai gondok. Például, minden GoTo parancs után az AsiAir eldobja a kapcsolatot a mechanikával. egy gomb újracsatlakozni, de mégis. Még lesz vele tenni való bőven.
Éjfélre aztán beborult az ég. Sikerült egy 10 perces tesztképet is készíteni az este folyamán az Eszkimó-ködről (NGC 2392), a hangulat képek közt ezt is meg lehet találni.
A borult ég beállása után még ettünk egyet a pizzából, és egy jót beszélgettünk. 1 óra körül pedig hazaindultunk. Az előrejelzések nem jósoltak jobbat az est hátralevő részére, így csekély számú objektummal, de mégis az AsiAir sikeres tesztje után sikerélménnyel tértünk haza aludni. Másnap, szombat estére éjfél – hajnal 1 óráig borultat írt. Az Allsky kamera fevételei szerint pedig valóban ott valahol derült ki. Látva a kései kezdést, úgy döntöttünk, hogy szombaton már nem próbáljuk meg folytatni.
A Messier-maraton igazi amatőrcsillagász kihívás: egy este alatt kell a Messier-katalógus lehető legtöbb, hazánkból akár mind a 109 látszódó Messier objektumot. Persze 110 objektumból áll a katalógus, de abból egy, az M30 nem látható Magyarországról.
Az évnek egy bizonyos időszaka alkalmas erre, amikor egy éjszaka alatt mindegyiket látni van esély. Ez pedig most van, március vége – április eleje. A Szegedi Csillagászok is megpróbálják ezt, április 5-én a Szegedi Csillagvizsgálóból. Borult idő esetén újra próbáljuk április 6-án. A program nyitott, bármelyik tag ingyen részt vehet, viszont hogy tudjunk tervezni a létszámmal, jelentkezéshez kötött.
Az este folyamán, ha nincs eszközöd mégis jönnél, korlátolt számban de tudunk akár távcsövet is biztosítani. Tökéletes alkalom megismerni az égboltot, ugyanis a maraton lényege, hogy saját kezűleg állítod be a távcsöved és keresd meg az objektumot! Ez még a „profibb amatőröknek” is nehéz tud lenni, hisz 10 magnitúdó környékén már a legjobb szeműek is elbizonytalanodnak. Viszont ez se lehet gond, ugyanis az 50cm-es távcsővel is észleljük az objektumokat, így annak a lézere segítségével könnyedén ráállhat bárki ugyanarra az objektumra.
Nem vagy még tagja a Szegedi Csillagászok közösségének? Nem gond, ugyanis annyi a dolgod a csatlakozáshoz, hogy felveszed a kapcsolatot velünk! Itt tudod ezt megtenni.
Noha a lista 109 objektumból áll, a realitás szerint jó, ha 80 objektumot látunk. A Csillagvizsgáló területén a horizontból sajnos bőven takarnak ki környező fák, illetve maga Szeged fényszennye. Meglátjuk, jó felmérés lesz ez számunkra is.
Akik már jelentkeztek, a levlistánkon kapnak további információkat az estéről, valamint a Facebook csoportunkban is közzéteszünk mindent.
Novemberi látnivalókból csemegézünk. Az ajánló a Szegedi Csillagvizsgáló számára készítettük, rájuk optimalizálva, figyelembe véve az ottani viszonyokat, horizontot kitakaró fákat és a város zavaró fényszennyezését. Belsős használatra szánva, ez a megfogalmazáson könnyen látható – de hátha segítséget, ötletet ad más számára is.
Az oda kilátogató vendég nagy valószínűséggel találkozhat ezekkel az objektumokkal péntek esti nyitvatartásainkon.
Bolygók
Szaturnusz: Hónap elején ideális, vége felé már nyugaton, a CSV déli panorámáját takaró fáktól alig lesz látható, figyelni kell épp aznap este bemutatható-e
Jupiter: gyakorlatilag egész hónapban lehet mutogatni, nagyon jó helyen lesz.
Uránusz: természetesen nem a látványos fajta, de nem sokkal lesz a Jupiter mögött. Tök jó gyakorolni térkép alapján keresni, mivel 50es db-jében nincsenek bolygók. Fiastyúk és Jupiter közt lesz félúton, de azonosítani kell a térkép.
Nyílthalmazok
Fiastyúk (M45): Hónap vége felé már kora esete feljön a fák fölé, hónap elején még várni kell rá. Nem sok értelme van 50centisben mutogatni, max a ködösséget. 50es vagy Dobson keresőjében érdemes mutogatni.
NGC 6834: Nyugat felé lehet keresni. Halvány, de van jellegzetessége, ami érdekes lehet: a tökéletesen egy vonalban, a halmaz közepén átmenő csillagfüzér.
M38: Esték vége felé, később novemberben emelkedik a Szekeres, benne ez a nyílthalmaz is jó célpont
Cassiopeiában ideális, sok van, pl Perseus ikerhalmaz, kistávcsővel. Szabadszemes, könnyű megtalálni
Galaxisok
M31 Andromeda-galaxis: Zenitben keresendő, szabadszemes. mindenki a legnagyobb távcsővel akarja nézni, de nem fér bele… kisebbel érdemes.
M33 Triangulum-galaxis: ebbe azért nem olyan könnyű részleteket látni, de könnyed kihívás lehet.
NGC 7331: Pegasus lábánál kis 10 magnis galaxis, nem sok részlet de szépen látszik az oldaláról látszó alakja, fényes középpel.
Gömbhalmazok
M15: klasszik, fényes, Pegasusnál.
M71: Kis rókánál kora este még lehet mutatni, marhára alig van fényes közepe a halmaznak, akár nyílthalmazzal is összekeverhető
M2: standard gömbhalmaz, elvileg ez a legnagyobb mind közül.
Planetáris ködök
NGC 7009 Szaturnusz-köd: Alakja miatt érdemes mutogatni, Szaturnusz után (felhívva a figyelmet a hasonlóságra). Picike, érdemes megnagyítani.
NGC 6826: ‘Pislogó köd’, mellé nézve megjelenik a fehér törpe, ránézve eltűnik, ezért pislog. Hattyúban.
M27 Súlyzó-köd: 30mm okulárral jobb, nagyobb látómezőben jobban jön az alakja
A szegedi csillagászat után érdeklődők közössége több évtizedes múltra tekinthet vissza. Voltak aktívabb és passzívabb időszakok, az évek alatt a világ pedig rengeteget változott.
Újításként, hogy újult lendülettel foghassuk össze a csillagászat szerelmeseit Szegeden, elkészítettük a https://szegedicsillagaszok.hu honlapunkat. Az információáramlást megkönnyítve, egy helyre összpontosítva.
Rendezvényeink, bemutatóink, beszámolóink is itt lesznek meghirdetve, megosztva. Időről időre természetesen az csillagászati, űrkutatásbeli hírekről is számot adunk, kiemelve közülük is a szegedi érintettségűeket.
Profi és amatőr csillagászaink szívesen segítenek távcsővásárlásban, távcső használatában bárkinek, aki megkeres minket. Vedd fel velünk a kapcsolatot, ha bemutatót szerveznél, vagy szimplán csak szívesen lennél tagja egy klassz csillagász közösségnek, mindenféle elkötelezettség vagy tagdíj nélkül.
Mi éjféltől hajnali 1ig figyeltük Tápén túl kisutakon
